Alig maradt építési engedélyhez kötött tevékenység

Szerző: Baksa Lajos Baksa Lajos

Utolsó frissítés: 2017. február 02. csütörtök, 16:04

Közzétéve: 2017. január 09. hétfő, 10:27

Új év, új szabályok. Lassan az építésügyben általános tétellé váló mondat igazolására az egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet több építésügyi tárgyú jogszabályt változtatott meg. A legfontosabbak között az egyszerű bejelentés jogintézményének újabb módosítása említhető, amellyel összhangban a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Eljárási kódex) előírásai is változtak. Az Eljárási kódex új előírásai közül alábbi cikkünkben azokat mutatjuk be, amelyek azt határozzák meg, hogy milyen tevékenységekre nem kell építési engedélyt kérni.


Magyar Közlöny: 2016. évi 218. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
Hatályos: 2017. január 2.

1.
Jelentősen bővült az építési engedély nélkül végezhető építési munkák köre

A Kormány építésügyben megvalósított bürokráciacsökkentő intézkedésének szerves részét képezi a különböző építési munkák építési engedély hatálya alól történő kivétele. Ez a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó lakóépületek esetében egy új ügyintézési rend bevezetésével került végrehajtásra sajátos szabályokkal együtt (ez az egyszerű bejelentés, amelynek 2017. januári változásairól itt olvashat).

Az építtetői hatósági eljárási kötelezettségekben 2017. januárjától további, jelentős mértékű csökkenést tapasztalhatunk, mivel az Eljárási kódex 1. számú melléklete helyébe egy teljesen új mellékletet lépett.

A módosítás főbb szempontjai:
a) Azokat az építési munkákat, melyek nem járnak egy épület, építmény bővítésével engedély nélkül elvégezhetővé tegye.
b) Ahol az Eljárási kódex 2016. évben még mérethatárokat állapított meg az engedélykötelesség szempontjából, ott a hatályos melléklet a mérethatárokat nagyobbrészt egyszerűen eltörölte, így általánosan engedély nélkül építhető kategóriába sorolva ezeket az építményeket [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 31. § a) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 1. számú melléklet].

A változásokat részletesen és szemléletesen bemutató táblázatunkat itt tekintheti meg.

2.
Tartószerkezeti rendszer módosítása esetében sem kell engedélyt kérni

A 2016. decemberéig hatályban lévő Eljárási kódex előírásai értelmében, amennyiben az építtető egy adott építési munkára megkapta a jogerős és végrehajtható építési engedélyt, úgy az építés során viszonylag nagy szabadságfokkal hajthatott végre olyan műszaki módosításokat, melyhez külön módosított építési engedélyt nem kellett kérni. A kivételeket az Eljárási kódex tételesen felsorolta, melynek legfontosabb részét egyszerűen összefoglalva úgy tudjuk meghatározni, hogy az épület kubatúráját, telken való elhelyezését, és a beépítési paramétereket nem érintő változások külön engedély nélkül elvégezhetőek voltak. Speciális esetet képez a helyi védelmet élvező épületek homlokzati elemeinek változása, és az az általánosan előírt feltétel, mely szerint az épület tartószerkezeti rendszerét sem lehet engedély nélkül megváltoztatni.

A 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel a tartószerkezeti rendszer megváltoztatásának engedélykötelessége hatályon kívül helyezésre került. 2017. január 1. napjától amennyiben az épület rendelkezik jogerős és végrehajthat építési engedéllyel, a tartószerkezeti rendszer kivitelezés során történő módosítása miatt már nem kell külön módosított építési engedélyt kérni.

Az új előírás illeszkedik a liberalizáltabb előírások sorába, már ami az engedélyköteles építési munkák körének meghatározását illeti. Ugyanis, ha egy épület tartószerkezeti elemeinek, és/vagy rendszerének felújításához, átépítéséhez nem kell már építési engedélyt kérni, így indokolatlan lenne hasonló, építkezés közbeni változtatásokat az engedélyköteles körben hagyni. Másrészt a gyakorlati tapasztalatok szerint ezen műszaki módosítás viszonylag ritkán fordult elő a kivitelezésben, inkább az egyes tartószerkezeti elemek változtatása a gyakoribb [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 33. § b) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. § (1) bek.].

3.
A zártsorú és ikres beépítésű épületek esetében maradt a szigorúbb előírás

Fontos kiemelnünk, hogy az építési engedély köteles tevékenységek kiszélesítése, valamint a módosított építési engedélyre vonatkozó előírások sorában speciális szabályok vonatkoznak a zártsorú vagy az ikres beépítésű épületekre, ha az építési munka a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét érinti [482/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 26. §, 31. § a) pont; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 22. § (3) bek., 1. számú melléklet 1. pont].

Ennek indoka, hogy a csatlakozó épületek állékonyságát is érintő munkavégzés akár idegen ingatlanban történő károkozás veszélyét is magában rejtheti, ha a munkavégzés, annak felügyelete, vagy a tervezés nem szakszerű. A jogalkotó megítélése szerint a fenti esetben indokolt az engedélyezési eljárás lefolytatása, így a tervezési munka hatósági ellenőrzésen is átesik, így az építési folyamatban biztosított a hatósági részvétel és normakontroll. Ha az építtető más ingatlanát is veszélyeztetheti, akkor a hatóság az engedélyezési eljárás lefolytatásával tudja csökkenteni a károk kialakulásának esélyét.

Az Eljárási kódex módosított 1. számú mellékletének hatályba lépésére és alkalmazására vonatkozó előírások itt megismerhetők: Az Eljárási kódex 2017. január 1. napjától hatályos változásai



Így tervezhetünk, építhetünk 2017 januárjától

Hat előadás videón az év elejétől életbe lépett legfontosabb építési jogi változásokról építőipari tervezők, kivitelezők, beruházók, önkormányzati szakemberek részére

2017 elejétől folytatódik a „rendszerváltás” az építésügyben, egy új szemlélet bevezetésének újabb lépéseit mutatják azok a megváltozott jogszabályok, melyeket ezekben a napokban már figyelembe kell venniük a szakembereknek a mindennapi munkájukban. Január 12-én nagy sikerű, telt házas konferenciát tartottunk erről az Ybl Miklós Építéstudományi Kar nagyelőadójában. A jelentkezési lehetőséget idejekorán le kellett zárnunk, akkora volt az érdeklődés; mások pedig az év eleji szabadságok miatt nem értesültek időben a rendezvényről, ezért nem tudtak részt venni rajta, sokaknak a Budapestre utazás okozott volna nehézséget.

A konferencián elhangzott kulcsfontosságú információkról azonban NEM MARADT LE SENKI, hiszen a rendezvényről videófelvétel készült, melyekhez most Ön is hozzájuthat, az előadások teljes diasoraival együtt! Ezek díja megegyezik a konferenciarészvétel árával.

További információk, videók megrendelése >>